Notocactus "Fricianae fajcsoport"
A Notocactus nemzetség legapróbb termetű, sarjadó, hosszú virágcsövű fajai tartoznak a csoportba. Felületes szemlélő a virág nélküli példányokat akár Parodia nemzetségbe tartozónak is vélheti.
Notocactus "Herterianae fajcsoport"
Nagyméretű Notocactus fajok, fejlődésük során rövid oszloppá fejlődnek. A virágzási kor elérésétől kezdve általában tőben sarjadnak. 16-25 bordájuk egyenes lefutású, néha spirális, a csúcsúk gyapjúfilccel fedett. Az areoláikon 10-20 peremtövis és 4-6 középtövis fejlődik, színük fehére-sárgától a pirosas-barnáig változhat. A közepesen nagy virágaik narancssárga, vörös, vagy lilás színűek. Vannak önbeporzó és önsteril fajok is.Az egész fajsorra jellemző és kellemetlen tulajdonság, hogy elég hamar felparásodnak. Sokat tenni ellene nem tudunk, mert a természetben is így viselkednek. Ezt a folyamatot lassítani, késleltetni lehet, optimális termesztő közeggel, a szokásosnál is több szellőztetéssel, de teljesen megszüntetni nem lehet. A túlmelegedő, párás üvegházakban ez a folyamat még fel is gyorsul, és szinte a tenyészcsúcsig hatol, csökkentve a zöld felületet, lassítva a fejlődést. Takarás nélküli szabadban tartást mégsem javasolt, mert a túl sok esőtől a gyökerüket könnyen elveszítik, anélkül, hogy maga a növény károsodna.
Jellemző a későnyári virágzás augusztus második felétől október végéig szép, meleg idő esetén november közepéig is. Ha az őszi fejlődés erőteljes volt előfordul néha egy tavaszi /május közepe/ virágzási hullám is. Ez főleg az átültetést követő években fordult elő. A tavaszi virágzás nem befolyásolja a későnyárit.
Notocactus "Mammulosus fajcsoport"
Ezek a notocactus fajok idős korban kismértékben oszloposodnak, színük lomb vagy sötétzöld, a tenyészőcsúcs mindig csupasz. Virágaik közepesen nagyok, selymes kanári vagy aranysárgák, közvetlenül a magház fölött urna alakúra szélesednek, mindegyik önbeporzó. Sarjadás semmilyen formája nem jellemző.
Notocactus "Mueller-melchersii fajcsoport"
Rövid oszlop alakú notocactus-ok, sötétzöldek, csúcsúk általában tövismente. A peremtöviseik fehéresek vagy sárgák, számuk 15-25 db, sugárszerűen szétterülők. Az 1-4 középtövis árszerű, merev, felmeredő, szarú vagy barnás színű. A virágok közepes méretűek / 4-6 cm /, sárgák, rózsaszínűek, vagy lilásak. Egyes fajok öntermékenyülése gyenge.A fajsorba tartozó fajok népszerűségét csökkenti egy kellemetlen tulajdonság: amikor a testhosszúk eléri a 18-20 cm lefekszenek a talajra. Ha fajonként több példány is tartunk túlságosan sok helyet igényelnek, ha meg összezsúfoljuk őket, a látvány lesz elborzasztó. Ráadásul egymás árnyékolása a tövisek egyenletes fejlődésének rovására megy.
Ezen notocactus fajok mozgatását is óvatosan kell végezni, mert a gyökereik vékonyak és nem hatolnak mélyen a talajba, így könnyen kifordulnak a tartóedényből.
Három fajnak /
Notocactus
mueller-moeleri,
Notocactus veenianus,
Notocactus winkleri / meglepő tulajdonsága, hogy illatosak. Ez pedig a kaktuszok között ritka.
Notocactus "Rauschianae fajcsoport"
Mind magányosan fejlődő nagyon változatos fajsora notocactus nemzetségben. Jellegzetességük a "nem szabályos" virágszerkezet. Egy részük testfelépítése a Mammulosi - Melchersiane fajsorra utal a virágszerkezete, viszont köztes, átmenet a Setacei illetve Scopane fajsorok felé, másik részüknek a testfelépítése Setacei típusú, de a virágszerkezet a Mammulosi - Melchersiane fajsorral mutat rokonságot. Ezek alapján két sorozatra osztották a fajokat, "U1" illetve "U2"-re.
Notocactus "Setacei fajcsoport"
Magányosan fejlődő, sokbordás / 12 -30 db /, lapított gömb alakú, idős korban rövid oszloppá fejlődő notocactus fajok. Csúcsúk tövismentes, kevés filccel fedve, a fiatal areolákból csak később fejlődnek a tövisek. A borda éleibe bemélyedő areolákat rövid rugalmas tövisek borítják, számuk a fajtól, és az élőhelytől függően nagyon változó. Színük a halvány szarú sárgától a vöröses sötétbarnáig terjed. Virágok nagyok / 6-9 cm /, hosszúcsövesek, sziromlevelek sárgák, egyes fajok virágtorka vörös. Bibe vörös vagy bíbor színű, saját virágporával is jól termékenyül. Magok viszonylag nagyok 1,2-1,5 mm hosszal és átmérővel, színük szürkétől - feketéig. A terméseik beszáradók, magházak a mag érésekor ha kis mértékben is, de megnyúlnak.
Notocactus "Uebelmanniae fajcsoport"
Széles, lapított gömb alakúak, a csúcsúk mindig tövismentes, sűrű vagy ritkás gyapjúval borított notocactus fajok. Bordáik álszerű csúcsokból alakulna ki. Az areolák a bordák éleibe mélyen besüllyednek. Általában egy középtövis és 10-12 peremtövisük fejlődik, melyeknek színe a szarú színűtől a barnáig terjedhet. Virágaik fajonként halovány sárgától a sötétliláig változhat.Az ide tartozó fajok termései az érés utolsó időszakában valamelyest megnyúlnak, úgy kb. az eredeti méretük egyharmadával.
Ha ehhez a fajsorhoz tartozó növényeknek megszeretnénk tartani a képeken látható többé-kevésbé eredeti formáját, ne használjunk tápdús talajkeveréket, mert ennek hatására a félgömb alakú növényeink könnyen megnyúlnak. Az alakjuk oltás esetén is megváltozik, mind fordított körte alakot vesz fel. Ezek messze nem olyan látványosak mint ha az eredeti alakjukban pompáznak. A tartásukhoz még annyit, szeretik az ásványi anyagokban gazdag egy kevés homokot is tartalmazó jó vízáteresztő talajokat.
Notocactus "Werdermannianae
fajcsoport"
Közepes méretű, mindig magánosan növő sokbordás notocactus fajok tartoznak ide. Virágaik 5 cm-nél nagyobbak, sárgák. Minden faj önsteril
